Ha Buddha tanításait ma Magyarországon akarjuk megszólaltatni, nem elég pusztán annyit mondani, hogy a buddhizmusról beszélünk.
Olvasok továbbUgyanazokat a szavakat használjuk: szeretet, szabadság, hűség, igazság. Mégis milyen gyakran derül ki, hogy egészen mást értünk alattuk.
Olvasok továbbVan egy mondat, amelyet nem lehet kényelmesen megérteni, mert szögesdrótként akad meg az elmében, és nem engedi, hogy az ember csak úgy átsuhanjon rajta: „Ha Buddhával találkozol az úton, öld meg!”
Olvasok továbbAz elmém sokkal inkább egy hatalmas, sötét vizű tó. Nyugtalan, mély, átláthatatlan vízfelület. Egy tükör, amely tükröz ugyan, de soha nem ártatlanul. És ami ezen a víztükrön megjelenik, azt nevezem én nagybetűs Valóságnak. Itt kezdődik az emberi tévedés.
Olvasok továbbGyakran hallgatom a The Doors zenéjét. Van valami megmagyarázhatatlanul sötét és mégis vonzó abban a világban, amit megteremtettek. De volt egy este, amikor az egyik legismertebb daluk, a Riders on the Storm teljesen új értelmet nyert számomra.
Olvasok továbbOtt volt ez a fickó 1882-ben, érted, a nagy, mocskos, gőzgépektől zajos, elégedett tizenkilencedik század végén. Képzelj el egy nyüzsgő, nyársat nyelt, zsebórás, kényelmes polgári piacot.
Olvasok továbbHa tényleg, de tényleg hallani akarjátok, miről szól ez az egész, először is el kell felejtenetek azt a sok álszent, nyálgép popkulturális sallangot, amit a hatvanas évekről meg a hippikről összehordanak. Kész röhej, komolyan mondom.
Olvasok tovább