Az élet legkegyetlenebb és egyben legszebb adottsága, hogy sosem áll meg. Akaratunktól függetlenül érkeznek a felemelő örömök és a letaglózó veszteségek. Mindannyian ezen a viharos tengeren hajózunk, és a leggyakoribb tévedésünk – amibe újra és újra, emberi esendőségünkből fakadóan beleesünk –, hogy megpróbáljuk lecsendesíteni a vizet.
Olvasok továbbA lényeg nem az, hogy léteznek-e érzékeny emberek. Természetesen léteznek. Vannak, akik finomabban érzékelik mások hangulatát, hamarabb észreveszik a feszültséget, a rejtett fájdalmat, a kimondatlan sértettséget vagy a közelgő konfliktust.
Olvasok továbbAmikor kinyitok egy József Attila-kötetet, vagy leülök a csendbe és Gautama remete (Buddha) útjára gondolok, számomra már rég nem irodalomról vagy egy vallásalapító mítoszáról van szó.
Olvasok továbbMegszületnek, megtanulják a világ játékszabályait, felveszik a társadalom által rájuk osztott szerepeket, dolgoznak, szeretnek, szenvednek, majd csendben meghalnak.
Olvasok tovább